Ismerjük meg az Egyesült Arab Emírségeket
Akiket közelebbről érdekel a téma azok minden bizonnyal ott voltak a Zászlómúzeum Egyesült Arab Emírségeket bemutató kiállítás megnyitóján. Amint az ismert a zászlók és a címerek egy-egy adott ország, egy közösség jelképei, az összetartozás szimbólumai. Az viszont még nem annyira közismert, hogy Balog László, a magyarországi Zászlómúzeum igazgató tulajdonosa jóvoltából a nyolcadik kerületi Józsefváros kis utcájában, a Nap utcában található a világ egyetlen olyan állandó, 1983 óta működő kiállítása, ahol Földünk számos országának zászlói és címerei láthatók.
Így akik eddig ezt nem tudták számukra büszkén elmondható, hogy ismereteink szerint jelenleg ez a világ egyetlen és legnagyobb gyűjteménye. Az állandó kiállítás alapvetően arra szolgál, hogy a világ országai ez által is egyre közelebb kerüljenek egymáshoz és nemcsak mi magyarok, hanem más nemzetek ide látogató polgárai is jobban megismerhessék a körülöttünk lévő országok és a távolabbi népek kultúráját. A mostani időszaki kiállítás - elsősorban fotókon keresztül – egy, az európai kultúrától nagymértékben eltérő, rendkívül színes és gazdag világba enged bepillantást
A megnyitón elöljáróban Balog László igazgató üdvözölte a megjelenteket közöttük is kiemelten Sántha Péterné kerületi alpolgármester asszonyt, dr. Aszódi Zoltánt, az Egyesült Arab Emírségek magyarországi képviselőjét, szakértőt és dr. Popper Györgyöt, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Perjelségek Szövetsége (KMFAP) miniszterelnökét, majd a két ország himnuszával tisztelegtek a jelenlévők.
Alpolgármester asszonynak a kiállítás a Kincses Sziget ifjúsági regény kalandos epizódjait és az Ezeregyéjszaka meséit juttatta eszébe, amelyek a tőlünk távoli mesés világba kalauzolják el az olvasót. Ezt követően röviden ismertette az emírségek kialakulásának és egyesülésének a történetét és a világgazdaságban napjainkban betöltendő szerepét, turisztikai vonzerejét, majd azzal zárta beszédét, hogy ha Seherezádé élne sokan minden bizonnyal szívesen hallgatnák ma is az örök időkre szóló meséit.
A továbbiakban egy rövid időre Sári Virág, a Nap utcai Zeneiskola növendéke színvonalas arab ihletésű gitárzenével szórakoztatta a közönséget.
Dr. Aszódi Zoltán köszöntőjében angol és magyar nyelven szintén méltatta a rendezvény fontos szerepét, amellyel hozzájárul az Egyesült Arab Emírségek jobb megismeréséhez. Az alpolgármester asszonnyal egyetértően ő is hangsúlyozottan kiemelte a rendelkezésre álló rendkívüli mértékű olajkincs jelentőségét, amely a közel-keleti ország dinamikus gazdasági fejlődésének a legfőbb motorja. Emellett méltatta a turisztikai lehetőségek széles tárházát is, amely hazai részről szintén vonzást gyakorolhat a térség meglátogatásához, majd hivatalosan megnyitotta a kiállítást.
A jelentős érdeklődést kiváltó megnyitót Nemetz Katalin autentikus arab táncbemutatója tette még színesebbé, amely kellemes hangulatú fogadással ért véget.
Bővebben arról amit tudni illik az Egyesült Arab Emírségekről
Az Egyesült Arab Emírségek az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzseirát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. Szomszédai: Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része. A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá. 1971-ben a terület hét emírsége közül hat létrehozta az Arab Emírségek nevű föderatív berendezkedésű államot, amihez 1972-ben csatlakozott a hetedik emírség. A mai napig a térség egyik legstabilabb állama.
Rövid áttekintő történelem:
A 16. század elején, Vasco da Gama felfedező útja után kezdődött a portugál expanzió az Indiai-óceánon. A Perzsa-öbölben a törökökkel harcoltak. 150 évig ellenőrizték a portugálok a térséget, közben támaszpontokat létesítettek az Arab-félszigeten. A század közepén a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak a bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Rász el-Haima kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát. 1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért. Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás.
]Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu-Dzabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét sejkséggel, valamint Bahreinnel és Katarral, továbbá megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. Bahrein 1971 augusztusában lett független, Katar pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén a többi állam is függetlenné vált.
Abu-Dzabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek, ezért Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján 1971. december 2-án érvénybe lépett az Alkotmány. Aznap Dubajban, a négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat amelyhez Rász el-Haima 1972 elején később csatlakozott. Az ország azóta a régió gazdaságilag töretlenül fejlődő államszövetsége.
Készítette:
Dr. Bakó László
a Magyar Protokollosok Országos Egyesülete
alapító tagja